Kicsi dolgokkal is lehet nagyot dobni: a világelső magyar "zsebműholdakról", a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről beszélgettünk a Millásreggeliben.
Mit csináljon az ember, ha nincs pénze egy "igazi" - bármit is jelentsen ez - műhold fejlesztésére és világűrbe juttatására? Hát építsen egy kicsit, mondhatnánk. Pontosan erre a gondolatra jutott Jordi Puig-Suari, a California Polytechnic State University és Bob Twiggs, a Stanford University professzora 1999-ben, amikor leírták javaslatukat egy 10 cm-es élhosszúságú kockaműholdról. A gondolat az volt, hogy egyetemi hallgatók építsenek egy egyszerű, de működőképes űreszközt, ami kb. annyit tud, mint a Szputnyik-1. Az űrkorszakot megnyitó szatellit ugyan jóval nagyobb volt a maga 58 centiméteres átmérőjével és 83,6 kg tömegével, de az 1957. október 4-e óta eltelt évtizedek technológiai fejlődése lehetővé tette a méretek csökkentését.
A professzorok javaslatából aztán gyorsan kialakult a Cubesat standard, amelynek alapján ma már üzleti alapokon üzemeltetett műholdflották dolgoznak a fejünk felett - étvágycsináló: egy ilyent vállalkozást fogunk bemutatni következő posztunkban! -, és Magyarország első műholdja, a Masat-1 is egy ilyen egy köbdeciméteres kocka volt.
De lehet még kisebbet is csinálni, ha még egy Cubesatra sincs pénz - 2012-ben Twiggs professzor bedobta a zsebműholdak (Pocketcube) ötletét: legyen 5 centiméteres a kocka! A méretek csökkentésével azonban megnőttek a kételyek, hogy ilyen kicsi eszközök működőképesek lehetnek-e. Az ESA szakemberei például egyszerűen nem hitték el, hogy meg lehet csinálni ezt.
Mindez nem tartotta vissza a BME fejlesztőcsapatát: Dr. Gschwindt András és Dudás Levente vezetésével elkészítették a "Zsebit", a magyar 5 x 5 x 5 centiméteres pikoműholdat. A SMOG-P mindössze 182 gramm tömegű, ebbe a 18 dekába van belezsúfolva minden, ami egy műhold működéséhez kell - fedélzeti számítógép, kommunikációs és energiaellátó rendszerek -, és még egy világelső mérésre is vállalkoztak: a földi digitális adások űr felé elpazarolt sugárzását, az elektroszmogot mérik.
Az ATL-1, az első magyar magánműhold - ATL Kft. és a H-ION Kft. közös munkája - sem nehézsúlyú: a két PQ-egységnek megfelelő 5 x 5 x 10 cm-es hasáb 333 grammot mutat a mérlegen. Cserébe egy nagyon izgalmas kísérletet végezhetnek valós világűri környezetben: egy új hőszigetelőanyag-családot tesztelnek, amellyel például az akkumulátorok szigetelését remélik javítani a kutatók. Ha a tesztek sikerrel járnak, komoly üzleti lehetőségek nyílhatnak meg a fejlesztők számára.
Az ATL-1 (balra) és a SMOG-P (jobbra), már startra készen. Fotó: Alba Orbital)
A Millásreggeli beszélgetését itt tudják meghallgatni. A két magyar "mini" 2019. december 6-án állt Föld körüli pályára, és azóta is sikeresen dolgoznak. A "zsebik" egyéb viselt dolgairól az Indexen olvasható.egy részletes beszámoló; itt pedig egy friss hír a világűrben tapasztalt nehézségekről.