Mint minden emberi tevékenységre, természetesen a világűrt érintő dolgokra is kihat a koronavírus járvány. Mi történik a Nemzetközi Űrállomáson, leállnak-e a tervezett rakétaindítások, mi lesz a tervezett fejlesztésekkel?

Az űrállomáson mondhatjuk, a szokásos mederben folyik a munka. Teherűrhajók jönnek, mennek, ebben nincs különösebb változás. A jelenlegi, 62. állandó személyzet (Oleg Szkripocska, Jessica Meir és Andrew Morgan) a tervek szerint április 17-én tér vissza a Földre - ahol egy teljesen megváltozott világgal találkoznak, hiszen indulásukkor még senki nem gondolt a koronavírus megjelenésére. A szociális távolságtartás és az izoláció persze nem lesz probléma számukra, hiszen ha valakiknek van tapasztalata sokáig szűk helyen élni, azok az űrhajósok.

Április 9-én Ivan Vagnyer, Anatolij Ivanyisin és Chris Cassidy csatlakozik a 62. személyzethez, így néhány napig hatan lakják be az ISS-t. A tervek szerint, ha minden igaz májusban valamikor, a SpaceX Dragon Crew űrhajójával érkezik Bob Behnken és Doug Hurley, megtörve végre az űrsikló 2011-es nyugdíjazása utáni hosszú időt, amikor nem indult amerikai embert szállító űrhajó.

Bob Behnken és Doug Hurley (elöl) a SpaceX szimulátorában 2020. március 19-én (Fotó: NASA Kennedy Space Center)

A tervezett rakétaindítások közül többet is elhalasztottak már, igy a Rocket Lab az új-zélandi kormány határozata alapján, amely minden nem létfontosságú ("non-essential") üzem tevékenységét betiltotta, határozatlan időre felfüggesztette március 30-ra tervezett startját - a küldetés fantázianeve egyébként, a Rocket Labnál megszokott módon, beszédes: "Don’t Stop Me Now” :-)

A Virgin Orbit új fejlesztésű indítóeszközének áprilisra tervezett első startjára is várni kell még a cég március 19-i bejelentése nyomán. A LauncherOne nevű rakétát - a Virgin Galactic SpaceShip-jéhez hasonlóan, talán nem meglepő módon - egy hordozó repülő viszi fel, ez egy átalakított Boeing 747-400, amit Cosmic Girl-nek hívnak. A cég szerint ezzel a koncepcióval lényegében bármelyik alkalmas repülőtérről meg tudják célozni a világűrt - április 2-án be is jelentették, hogy az USA és Nagy Britannia után Japánban is megtalálták az indításra alkalmas repülőteret.


A Launcher One a Virgin Orbit Mojave-i telephelyén, tesztelésre várva. Fotó: Virgin Orbit.

Megvannak a koronavírus első űrszektorbeli áldozatai is: a globális internetszolgáltatást tervező OneWeb, bár március 21-én még elindította második 34-es műholdcsomagját, néhány nappal később már csődvédelembe menekült; a megmaradt dolgozók most a már pályán levő 74 szatellit üzemeltetésére koncentrálnak. A OneWeb leállása érinti az Arianespace-t is, amely a OneWeb 650 egységre tervezett műholdseregének fő indítója lett volna, és a műholdakat gyártó floridai OneWeb Satellites-t is - ez utóbbi egyelőre a munkatársak egy részét szabadságolta, de nem állt le teljesen.

A OneWeb a japán SoftBank-tól remélt további két milliárd dollárt, de a japán cég - amely már a járvány előtt is erős ellenszélben hajózott -, nem tudta ezt biztosítani.

A Bigelow Aerospace pedig minden munkatársát elbocsátotta a járvány miatti intézkedésekre hivatkozva, amelyek a cég szerint ellehetetlenítették tevékenységüket.. A Bigelow felfújható lakómoduljai eddig várakozáson felül teljesítettek, a BEAM-ot például 2016 áprilisában csatlakoztatták az ISS-hez, ahol a két évre tervezett és sikeresen végrehajtott tesztek után már évek óta raktárként működik, várhatóan a 2020-as évek végéig. Persze nem kizárt, hogy a bezáráshoz az is hozzájárult, hogy januárban a NASA egy versenytárssal, az Axiom Space-szel szerződött egy új, kereskedelmi hasznosításra alkalmas modul megépítésére. Mindenesetre a Bigelow azt mondja, amint normalizálódik a helyzet, újra indul - a régi munkatársakkal.

A mélyűri felderítések is döcögősre váltanak: például az ESA és a Roszkozmosz ExoMars 2020 küdetése immár ExoMars 2022, az amúgy is feszített tesztelési folyamatot a járvány miatti intézkedések miatt nem lehetett volna a júliusban nyíló indítási ablak idejére befejezni, így a szonda megvárja a következő kedvező startlehetőséget, ami 2022-ben lesz majd.

A NASA első robotikus holdi küldetései viszont egyelőre még jól állnak: a hírek szerint mind az Astrobotic mind az Intuitive Machines tartja az ütemet a 2021 második felére tervezett startokra, noha mindkét cég, és a NASA műszereit fejlesztő központok is távmunkában dolgoznak jelenleg. Ha viszont a labormunkát nem tudják időben felvenni, természetesen itt is csúszásra számíthatunk.

A Hold persze megvárja a járvány végét és az ambíciózus tervek legfeljebb egy kicsit később kerülnek megvalósításra.

Az űrszektort érintő koronavírusos aktualitásokat a SpaceNews.com portálon követhetjük; itthon az Űrvilág portál közöl rendszeresen ezzel kapcsolatos híreket.. A borítóképet az Európai Űrügynökség posztjából kölcsönöztem.