Dr. Pacher Tibor

Űrbiznisz

Enyhülés Artemis fronton

2020. május 27. - Dr Pacher Tibor

 luna25_roscosmos.jpg

Talán mégsem eszik olyan forrón a kását: a Roszkozmosz és a NASA is csitítja a hullámokat a holdi erőforrások hasznosítása és az Artemis Egyezmény javaslatot övező vitában, bár még nagyon sok a nyitott kérdés. Oroszország mindenesetre három holdi küldetéssel is készül a következő években; a Luna 25 a tervek szerint már 2021 október 1-én indulna.

Előző posztomban és itt megírtam, hogy Trump elnök április 6-i rendelete ill. az azt követő, NASA által publikált javaslat - az Artemis Egyezmény (Artemis Accords) -, amely a Holdon végzendő kutatások és az ott található erőforrások kereskedelmi hasznosítását illetően javasolt játékszabályok keretét adta meg, nagy port kavart. Különösen a felvázolt jogi keretrendszer két pontja és a sajtó által lebegtetett állítás, hogy Amerika nem kíván tárgyalni (legalábbis első körben) az oroszokkal, váltott ki heves reakciókat.

Nézzünk rá kicsit részletesebben az Artemis Accords "Űrbéli erőforrások" és "Konfliktuskezelés" témáira. Abban egyetértés van, hogy az ISRU (In Situ Resource Utilization, azaz a helybéli erőforrások hasznosítása) szükséges és hasznos. Viszont Trump rendelete és az Artemis Egyezmény világossá teszi, hogy az Egyesült Államok szerint a nemzetközi jognak megfelelően - ez az 1967-es Világűregyezmény, amelyről már korábban is írtam ebben a kontextusban - megengedett a holdi ásványkincsek kereskedelmi hasznosítása is.

Ezzel kapcsolatban már szükségszerűen felmerül adott esetben a konkrét helyszín kérdése és az ott létrehozott bázis és kitermelő egység jogi állapota. Hiszen az Világűregyezmény keretében egy állam sem nem sajátíthat ki  területet a Holdon.

Az Artemis Egyezmény javaslata erre, hogy biztonsági zónákat lehessen definiálni. A zónák pontos helyét és nagyságát, valamint az ott folyó tevékenységet az egyezmény keretében nyilvánosságra hoznák, és a partnerek közötti kölcsönös információcserével biztosítanák a konfliktusok elkerülését. Egy nyilvánvaló kérdés persze a "ki megy oda először" tisztázása - de nem az egyetlen megoldásra váló feladat.

rover_artemis_deconflict_670_nasa.jpg

Az Artemis Accords "Konfliktuskezelés" témájához választott kép (Forrás: NASA)

Rogozin első kemény reakcióját, amelyben az amerikai Hold-terveket lényegében inváziónak nevezte, és Irakhoz ill. Afganisztánhoz hasonlította, az Accords első részleteinek bejelentése után mindkét oldalról kompromisszumra kész, pozitív megnyilatkozások követték a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes igazgatók részéről. Michael Gold sajnálta, hogy a médiában olyan hírek jelentek meg, miszerint Amerika kizárná a tárgyalásokból Oroszországot és megerősítette, hogy ezzel ellentétben örömmel dolgoznának együtt a szerződést illetően a Roszkozmosszal. Ehhez jó alapot szolgáltathat a tervezett Hold körül keringő űrállomás megépítésében való együttműködés. Szergej Szaveljev a Roszkozmosz részéről pedig jelezte, hogy közös, nagy holdi projektek nagyban hozzájárulhatnak a két űrnagyhatalom kapcsolatainak javításában a mostani nehéz időkben.

De ez nem lesz könnyű menet: Roszkozmosz-főnök Rogozin továbbra is elutasító állásponton van: "Semmilyen formában nem tudjuk elfogadni a Hold privatizációjára tett kísérleteket. Ez illegális és szembe megy a nemzetközi joggal." mondta egy május 25-i interjúban, egyúttal kijelölve a távolabbi célt is: olyan kísérleteket terveznek elvégezni a Holdon, amelyek megnyitják az utat az aszteroidákhoz és távoli bolygókhoz is. A Luna 25 2021-es startja után 2024-ben jöhet a Luna 26, egy Hold körül keringő egységgel, míg 2025-ben a Luna 27 már ISRU feladatokat látna el a Hold felszínén, az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve.

Még sok víz fog lefolyni a Dunán, amíg azt mondhatjuk, hogy létrejött egy többségi, konszenzusos megállapodás az űrbáli erőforrások felhasználásáról, ideértve azok kereskedelmi hasznosítását is.

Izgalmas lesz követni az Artemis Egyezmény történetét, nem csak az űrnagyhatalmakat illetően - ki fog csatlakozni a kisebbek közül, hány pólus alakulhat ki, különböző "nagyok" és/vagy érdekcsoportok körül? És az előző posztban feltett kérdés is érdekes marad: Magyarország milyen szerepet fog (tud, akar?) játszani a következő években a ciszlunáris gazdaságban?


Címlapkép: Luna 27 a Holdon (Kép: Roszkozmosz)

A bejegyzés trackback címe:

https://urbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr5515710956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.