Június 11-én magyar idő szerint délután ötkor a NASA bejelentette, hogy a VIPER nevű, golfautónyi méretű holdjáróját a pittsburghi Astrobotic Griffin nevű leszállóegysége viszi el a Hold déli pólusának közelébe 2023-ban. Az üzlet 199 és fél millió dollárt hoz az Astroboticnak.
Ez nem az első biznisze a pittsburghi kollégáknak a NASA-val, bár kétségívül a legnagyobb, és nagy jelentőséggel bír az amerikai űrügynökség Artemis programjában is.
De nézzük meg először, milyen "viperáról" is beszélünk? Természetesen nem egy kígyóról van szó. A VIPER a "Volatiles Investigating Polar Exploration Rover"-t takarja, ami nagyjából annyit tesz, hogy illékony anyagokat vizsgáló sarkvidéki felderítő rover. A VIPER fő feladata a Hold déli pólusának környékén a várhatóan ott található vízjég előfordulásának feltérképezése lesz. (Hogy a vízjég miért játszik fontos, ha nem a legfontosabb, szerepet a Holdon, arról itt írtam korábban.) Ehhez három "vízkereső" műszert visz magával, plusz még egy fúrót is, amelynek segítégével a tervek szerint egy méter mélyről vett mintákat fognak elemezni.
NASA animációs videó a VIPER-ről
Érdekesség, hogy a VIPER három műszerét kétszer is tervezik élesben bevetni a Griffin repülése előtt, így, ha minden jól megy, figyelembe tudják majd venni ezeket a tapasztalatokat, és igazi "ütésálló" rendszerek repülhetnek 2023-ban. A három eszköz mindegyike, a neutron spektrométer NSS (Neutron Spectrometer System), a NIRVSS (Near Infrared Volatiles Spectrometer System) spektrométer és az MSolo (Mass Spectrometer observing lunar operations instrument) előrehaladott állapotban van, és további tesztelések után a közeljövőben jövendőbeli fuvarosaikhoz kerülhetnek további tesztelésre.
2021-ben ugyancsak az Astrobotic juttatja el az első hármas VIPER-csomagot (és még sok mást, köztük reményeink szerint a Puli Space tervezett hasznos terhét is) Peregrine leszállóegységén, míg a második út 2022-re várható, a Masten Space Systems XL-1 nevű űrhajója lesz a szállító. Ezeken a küldetéseken a három eszköz a leszállóegységeken végez helyszíni vizsgálatokat, kivéve az NSS-t, amely a 2022-es Masten repülésen a Moonranger rover fedélzetén, kvázi már a VIPER előfutáraként, terepi felderítést fog végezni. És igen, az Astrobotic itt is felbukkan, a Moonranger az ő bébijük.
Mindhárom küldetés - a Peregrine 2021-ben, az XL-1 2022-ben és a Griffin 2023-ban - a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services, szabad fordításban: kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjának keretében valósul meg, ehhez jön még, szintén 2021-es tervezett indíítással az Intuitive Machines Nova-C missziója.
Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a VIPER megbízás bejelentése során utalt arra, hogy a kereskedelmi alapon működő üzleti partnerek részvétele a NASA programjaiban gazdagítja és alapvetően változtatja meg a világűr felfedezésének folyamatát, és a VIPER küldetés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 2024-ben az Artemis-program révén az első nő és a következő férfi eljusson a Holdra.
Kérdések természetesen vannak. Valóban sikeresek lesznek ezek a - lényegében - magán-űrexpedíciók? Tudnak a CLPS programban rész vevő cégek gazdaságosan működni? Mekkora lesz a Holdra szállítandó eszközök - tudományos kísérletek, felderítő robotok, mementók, marketing termékek, stb - piaca, a NASA-n kívül?
John Thornton, az Astrobotic vezére az online sajtótájékoztatón feltett kérdésre, hogyan látja cége jövőjét, jelezte, hogy a száznál is több érdeklődő partner egyértelműen jelzi, van igény szolgáltatásukra. Ezt, mint rendszeres résztvevő az Astrobotic Peregrine küldetésének negyedéves megbeszélésein, csak megerősíteni tudom.
John Thornton Skype-on kérdésekre válaszol a Holdra szállás ötvenedik évfordulóján tartott konferencián.
Címlapkép: A VIPER legurul a Griffin rámpáján. Az Astrobotic sajtóközleményéből
A Holdon található nyersanyagok - víz! - kereskedelmi hasznosíthatóságáról ill. az ezt körülvevő bonyodalmakról itt írtam.
